Nekem legalábbis sokat ártottak. Sokáig hittem azt, hogy velem és a kapcsolatommal van a gond. Aztán rájöttem, hogy nincs.
Egyszerűen csak felnőttem. 
Az idealizált fotók és idealizált spiri írások benn tartanak egy álomvilágban. Az idealizált Nő - Férfi és Kapcsolat utáni vágy a benned élő sérült gyermek kapaszkodója a túlélésért. Amíg erre vágysz és ezt elhiszed, a belső gyermeked sérülései még nagyon aktívak. Amíg azt hiszed, hogy majd a lelki társad érkezésével minden álmod valóra válik, nem vagy kész egy hús-vér, 3D-s, felelősségteljes, működő kapcsolatra.
A gyógyult belső gyermek nem idealizál.
Megtanulta már, hogy nincs tökéletes, sem ő, sem a másik nem az. El tudják fogadni egymást a hiányaikkal és a többleteikkel. Nem mutatnak kifelé mást, mint ami belül van. Úgy döntenek, hogy időt, energiát, figyelmet fordítanak a kapcsolatra és nap mint nap tesznek is érte. A konfliktusok és a nézetkülönbségek nem gyengítik, hanem erősítik az elköteleződésüket. Felnőttek a sértett kisóvodás minőségből. Mikor múlik a lángolás, elfogadják, hogy ez is természetes. Mikor csalódnak a másikban, magukba is néznek. Képesek a másik szemüvegén keresztül is látni és érezni. Nem akarnak mindig jól járni. Nem menekülnek ideológiák mögé. Az élet nehézségeit tudomásul veszik. Kölcsönös felelősséget vállalnak. Hol egyik, hol másik tesz bele többet. Áramlásban vannak.
A szeretet a hétköznapi szürkeségben vizsgázódik le. 
SzB
Kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/7670261861885317/

