A Kost uraló marsikus energiát akkor tudjuk legtisztábban megérteni, ha visszatekintünk a mitológiai történethez.
A görög mitológiában Árész képviseli, aki Zeusz és Héra fiaként látta meg a napvilágot és a személyiségét az a düh és harag érlelte, amit Héra érzett Zeusz hűtlensége miatt.
A mostani és főként az áprilisi energiatér, amikor 6 bolygó is a Kos jegyében tartózkodik majd, ezt a félelemből fakadó dühöt és haragot piszkálja és hozza felszínre. Írhatnám azt is, hogy ennek van itt az ideje, hisz a Kos az ösztönösség jegye, a gyors, lendületes, erőből való cselekvésé, aki nem tűri az akadályokat, (le)győzni, versenyezni, erőből megoldani akar, akkor is, ha ezzel másokat elsöpör, semmibe vesz, ha másokra erőlteti az akaratát, vagy konfliktust hagy maga után.
Ahogy a tavaszi időszakról szóló videóban is elmondtam, ezek és a következő hetek megélései arról szólnak, ki hogy áll a félelemmel és a düh-vel?
Minden azon múlik, ki hogy tudta megdolgozni a félelmeit, a dühöt és a haragot. Ahogy a térben tapasztaljuk, nagyon nem állunk jól ezzel és igen, ahogy a Kos energia egyre növekszik, ez is tovább növekedhet.
Mivel a családi - társadalmi örökségünk pici gyerekkorunktól az a tévhit, hogy a düh nem jó, hogy rossz ember vagy, ha dühös vagy, hogy megbüntettek, ha megéltük az érzelmeink minden skáláját, azt tanultuk meg, hogy rejtsük el, hasítsuk le, tegyünk úgy, mintha minden oké lenne.
Ez a frusztráció gyökere!
Az elfojtott félelem, düh, harag pici gyerekkortól kezdve elkezdett lerakódni a tudattalan szférákba, szégyennel és bűntudattal vegyítve, az idegrendszer és a test azonban NEM FELEJT.
Amikor olyan inger, hír, történés van, ami az idegrendszert emlékezteti a gyermekkori érzelemre, azonnal bekapcsol és felszínre tör a sok éve-évtizede elfojtott félelem, düh, harag. Ez a gyökere annak, ami most összeadódik és társadalmi méretekben tapasztalható.
Nagyon sokan passzív agresszióként alkalmazzák, ez sem a jó megoldás, hisz ez is pusztít, csak nem olyan látványosan. A passzív agresszióhoz tartozik legtipikusabban az, amikor csenddel, sértődéssel büntetünk másokat, ilyen esetben is lehasítás és elfojtás van az érzelem mögött, ami egyébként idő kérdése, de ki fog törni (pl. egy nagy szerelemben garantáltan).
Miért írok erről? Hogy lássuk a jelenlegi folyamatok mélyebb okait.
Hogy felébredjünk abból, hogy minket nem érint. Mindenkit érint, aki nem dolgozta meg a lehasított félelmét, dühét, haragját, ami alvó vulkánként aktív vagy passzív agresszióként ott forrong a láthatatlan dimenziókban.
Soha nem késő elkezdeni dolgozni ezzel és megtanulni átalakítani teremtő - belső erővé.
A legtöbben észre sem veszik, hogy elrejtették az érzelmeiket, ami passzív agresszióban nyilvánul meg, és ez alól a segítő hívatású emberek sem kivételek, rengeteg ilyennel találkoztam az évek során.
A tér azt mutatja, ami bennünk van, a belső érzelmi állapotunkat, ami összeadódik. Attól, hogy valaki szellemileg képzett, megdolgozott, még érzelmileg nem biztos, hogy az!
Ennek a vizsgája zajlik.
SzB
Az oldal teljes tartalma szerzői jogvédelem alatt áll. Az írások csak pontos hivatkozással és szerzői névvel terjeszthetők.Köszönöm, ha tiszteletben tartod!