Nem az a baj, hogy kapcsolatainkat, mint a pók hálója, átszövi a hazugság, hisz ezt a mintát hozzuk a család- és a társadalmi rendszereinkből, az idegrendszerünk erre lett hangolva, munkahelyünkön és kapcsolatainkban így élünk túl stb., sokkal inkább az a baj, hogy még csak észre sem vesszük, hogy hazudunk magunknak és másoknak. Aztán egyszer csak jön valaki, aki szembesít. Nem azért, hogy bántson, hanem azért, mert ő kinőtte már a hazudozást. 
Kapcsolatainkban akkor derül ki, hányadán állunk, amikor konfliktus alakul ki, vagy amikor csúcson, vagy mélyben vagyunk. Nem akkor, amikor látszólag minden sima, felületes, felszínes, mosolygós, egymás egóját nyaldosó, hanem amikor vélemény- és érdekkülönbség van, ill. amikor segítségre szorulunk.
Ilyenkor derül ki igazán, ki kicsoda.
Ilykor derülnek ki a titok és a rejtett szándék.
Vannak helyzetek, amikor a szeretet nem elég.
Van amikor akkora a szakadék, hogy a mindennapokban áthidalhatatlan.
Van, amit nem lehet megbeszélni.
Van, amit nem lehet elfelejteni.
Van amikor csak távolból lehet, vagy szabad szeretni.
Nem azért, mert a másik rossz, hanem mert nem esik jól, amit képvisel, más dimenzióban vagyunk, áthidalhatatlan a szakadék.
SzB
Kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/634233560064744615/
Május 8-10. közötti a csodálatos Kevala-völgyben tartok elvonulást, néhány szabad hely van még.
Gyere és tarts velünk! 
Részletek és jelentkezés:
Köszönöm, ha tiszteletben tartod!

