A gyerek kiszolgáltatott helyzetben van, sokáig nem tud kiállni önmagáèrt, nem tud kilépni abból a családból, ahova nem véletlenül érkezett, ahol minden rezdülés, minden gyermekkori trauma, fájdalom, sérülés stb. beleégett a lelkébe.
Minden családba egyszer csak érkezik valaki, aki kilóg a sorból, aki nem hasonlìt az őseire, aki nem tud azonosulni a látott mintákkal, aki úgy érzi, mintha idegenek között lenne, akit aztán ki lehet kiáltani bűnbaknak, vagy fekete báránynak.
Hiába rúgdalják, hiàba bántják, hiába hanyagolják, hiába büntetik, mèg felnőtt korában is, nem tudják beszorìtani a gyufásskatulyába, mert épp azért érkezett, hogy megtörje ősei transzgenerációs szenvedés programját és kiemelkedjen a családi karma körforgásából.
Ennek jött el végre az ideje.