Most egy olyan, napjaink társadalmát nagyon erőteljesen meghatározó jelenségről fogok írni, aminek a gyökerét az ÖNÉRTÉKELÉS TÚLÉRTÉKELÉSE adja.
Nézőpontom szerint ugyanis nem csak az alul értékelés, hanem a felül értékelés is társadalmi méreteket ölt, ami ugyancsak egy megtorzult önértékelési - érzelmi - lelki folyamat következménye.
Ismeritek a mondást, amikor a sz@r felkerül a polcra és nincs mögötte az a tartalom - tudás - minőség, mint amit a látszat mutat. :)
Mert hogy az ego egy idő után elhiszi, hogy valakinek elég egyet "fingani", amiért hatalmas megbecsülés - elismerés - tudás - anyagi bőség stb. jár.
Csak hogy a karma kereke senkit nem kímél, idő kérdése és mindenkiről kiderül, hogy a látszat mögött milyen működés - tudás - érték - manipuláció - megúszás stb. van, és egyszer csak a "sz@r" lekerül oda, ahova való.
Az önértékelés nagyon - nagyon fontos dolog, de tudnunk kell az egónkkal bánni, ezért tudnunk kell TISZTÁN ÁTLÁTNI, kik vagyunk és mennyit érünk, ehhez kell a szaturnuszi alázat. Teljesen mindEGY, hogy valaki alul vagy felül értékeli önmagát, valójában ugyanazt jelenti. Érdemes az igazi - valódi tükröződést keresni és nem azokat a tükröket, akik az egónkat nyalogatják, és folyamatosan azt jelzik vissza, milyen nagyszerűek vagyunk, vagy épp az ellenkezőjét, hogy milyen "szarok" vagyunk.
Onnan tudjuk lemérni, vajon EGÉSZséges-e az önértékelésünk, hogy sem a lehúzó, sem a felmagasztaló minőségekkel nem tudunk teljesen azonosulni és nem hívjuk már őket életre a kapcsolatainkban. Mindenkiben ott van ugyanis mindkettő, a Fény és az Árnyék is mi vagyunk, és ha ez nagyjából egyenlő arányban működik, akkor áll helyre az EGYensúly. :)
Nagyon érződik már a Vénusz - Uránusz szextil és a Merkúr - Plútó együttállás, melyek segítik elengedni - megtisztítani azokat a kapcsolati minőségeket, amik már nem vagyunk.
SzB
Kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/1017602478280807923/