Aki nem tudja elfogadni, hogy a másik ember másmilyen, máshogy viselkedik, máshogy gondolkodik, máshogy érez, sokat fog ettől szenvedni.
Az elfogadás azonban nem azt jelenti, hogy nekem is részt kell ebben vennem, illetve hogy bárkivel össze kell kapcsolódnom, együtt kell maradnom, ez két különböző dolog.
A másik embert nem alakíthatjuk át, viszont arról dönthetünk, akarunk-e vele kapcsolódni, vagy nem. 
Azzal, hogy határt húzunk, TANíTJUK A MÁSIKAT (aki mi MAgunk vagyunk), mi az, amit megtehet velünk és mi az, amit már nem.
Ehhez fel kell nőni és felelősséget vállalni.
Az egésznek az alapja: ÉRTÉKELED-E ANNYIRA MAGAD, HOGY NEM ENGEDED MEG, HOGY BÁRMIT MEGTEGYENEK VELED?! Egyetlen kapcsolat sem ér annyit, hogy megalázkodjunk, alárendelődjünk, játszmázzunk, tűrjünk mindenáron, amúgy pedig hiába kapaszkodunk, hiába hitegetjük magunkat, hiába akarunk megúszni, idő kérdése és leválik rólunk minden, ami nem hozzánk tartozik és ennek örülni kell.
Engedd, hogy könnyebbé válj, leváljon rólad, amit már meghaladtál, kinőttél, elhasználtál, amivel már nem tudsz együtt haladni.
SzB
Kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/685250899574136356/