Belegondoltunk már, hogy mennyi energiába telik reagálni mindenre, azokra a dolgokra is, amik esetleg nem tetszenek, vagy zavarnak és amiken valójában nem tudunk változtatni?!
Ez nem azt jelenti, hogy a fejünket homokra dugjuk, hanem azt jelenti, hogy megtanulunk NEM AZONOSULNI.
Minden, amire reagálunk, egyfajta azonosulásból fakad, azt hisszük, hogy válaszolnunk kell, meg kell győznünk, meg kell szerettetnünk magunk, pedig ezekben a helyzetekben csak az energiánkat pazaroljuk.
Mások gondolatait - hitrendszereit - érzéseit - cselekedeteit nem irányíthatjuk, de azt igen, hogy ebből mennyit veszünk magunkra.
Megtanulni nem azonosulni azt is jelenti, hogy a BÉKÉT választom.
FELÜLEMELKEDEK dolgokon, helyzeteken, emberi működéseken stb. és NEM HÚZOM magamra, mert nem rólam szól, hanem a másikról.
Engedd, hogy mindenki azt gondolja - tudja - érezze - lássa - higgye, amivel NEKI VAN DOLGA és csak azt vedd magadra, ami valóban rólad szól. Ehhez mélységes önismeret szükséges.
Amikor már nem zavar, vagy szélsőségesen nem érint meg, nincs is vele dolgod.
Odáig kellene eljutni, hogy mindenki a saját dolgaiért vállal felelősséget és nem a másik dolgáért, illetve hogy felül tud emelkedni mindazon, amire NINCS ráhatása, ami NEM AZ Ő DOLGA.
SzB