Itt és most a MAGunk köré emelt falak inogni kezdenek, a látszólagos biztonság omladozik, érdekek mentén létrejött szövetségek bomladoznak, kiábrándulásunk pedig az örök értékek hiányából fakad.
Túl szűkké vált a mozgásterünk és ezért nem mások a felelősek.
Régi hitrendszereink már nem működnek, hiába menekülünk pillanatnyi örömforrásokba, utazásokba, élményekbe, vásárlásokba, fogyasztásba, könnyed és divatos spirituális szokásokba stb., tartós enyhülést nem okoznak.
ÉRTÉKÉT VESZÍTI AZ ÉRTÉKTELEN, ami a múltban látszólagos biztonságot nyújtott és ez kapcsolatainkat is érinti.
Régi koncepciók, ötletek, utak, életciklusok, kapcsolati dinamikák, igazságok ill. hazugságok, vélt vagy valós tudás, szenvedésre épülő, ám anyagi biztonságot nyújtó látszat valóságok lezáródása zajlik.
Megkönnyebbülünk egy csomó karmikus tehertől, ami benn tartott a szenvedés körforgásában. 
Bármi is pusztul el, vagy záródik le, azt a célt szolgálja, hogy helyet adjon valami újnak, hogy tisztítsa a teret, hogy felszabadítson a ragaszkodásainkból, karmikus örökségünkből, hogy visszatérjünk a bölcsesség útjára, az örök értékekhez.
Augusztus 19-én este elképesztő erejű TeliHold összegzi majd ezt a folyamatot, tényleg elképesztő, nem is emlékszem, hogy az utóbbi években láttam-e hasonlót.
Ezekben a napokban tűpontos a szembesülés, mi az, ami életképes és mi az, ami NEM.
Itt van az ideje, hogy NEM-et mondjunk az értéktelenre, és hát ha önszántunkból ezt nem tesszük meg, akkor is leválik rólunk, csak az lehet, hogy fájdalmasabb folyamat lesz.
SzB