Attól, hogy empata vagyok, nem kell mindent megérteni, elviselni, eltűrni, nem kell mindig rendelkezésre állni, nem kell másokat szolgálni akkor is, ha nekem nem jó, nem kell mindig mások szükségleteit magam elé helyezni, nem kell mindig mások problémáival foglalkozni, nem kell engedni, hogy kihasználjanak.
A segítő hívatáson belül is dimenzióugrás van. Most tudjuk kidolgozni magunkból és magunk mögött hagyni azokat a megmentő szerepeket, amik a szolga- és mártírprogramjainkról, a megfelelési kényszereinkről szóltak.
Nem attól vagy jó segítő, hogy folyamatosan másokat magad elé helyezel, hagyod magad kihasználni, kiszipolyozni stb.
A saját értékeidet nem helyezheted mások értékei alá.
Annyit szolgálni, ami még számomra is emelő. A régi segítői minták, sémák, dinamikák már nem működnek, nagyon ideje van kiállni az ÉRTÉKEINK MELLETT, még akkor is, ha azoknak, akik azt szokták meg, hogy belőlünk táplálkoznak, a hátunkon kapaszkodnak fel, hogy mindent elviselünk stb., ez nem tetszik.
SzB