Annyi minden zajlik a térben, hogy nagyon nehéz eligazodni. Nagyon nehéz felismerni, mi igaz és mi nem, a fizikai és a szellemi térben is annyiféle információ kering, hogy nagyon nehéz megkülönböztetni az igazat a hamistól. A spiritualitásnak nevezett jelenséget is elérte a káosz, ami valahol törvényszerű is, hisz elindult a tömegesedés útján. 
Szerintem már olyan törvényszerűségek is megkérdőjeleződnek, amik évezredeken keresztül útjelzőül szolgáltak, de valahogy mára már elkoptak, elveszítették a fényüket, vagy egyszerűen csak nem életképesek a mai kor kihívásaira. Nagyon sokan várják kívülről, hogy valaki megmondja, mit kell csinálni, merre érdemes elindulni stb., pedig sokszor írtam róla, hogy szerintem EGYÉNI utak vannak, amire mindenkinek magának kell rátalálnia.
Mélységes önismeret nélkül nagyon könnyen befolyásolhatók, megvezethetők, manipulálhatók vagyunk, és ez nincs másképp a spiritualitásnak nevezett jelenségen belül sem.
Először is fel kellene nőni és felelősséget vállalni magunkért. Nem másoktól várni, hogy megmondják, mi a jó vagy nem jó nekünk, hanem a saját tapasztalati utunk által bölcsülni és rájönni erre.
Tehát a tapasztalást nem nagyon lehet elkerülni, akár merre is visz, akár mit is tanulunk közben.
Másodszor pedig szerintem a fizikai - szellemi - lelki függetlenségünket erősíteni kellene, minél kevesebb függőségi kapcsolatot, működést, mintát, információt stb. fenntartani, rátalálni a saját, másoktól független, egyéni utunkra és merni végigmenni rajta akkor is, ha akadályokba ütközünk, ha ellentmond sokszor azoknak a hiedelmeknek, amikről sokáig hittük azt, hogy igazak, ha nem egyezik meg számunkra fontos emberek útjával, nézőpontjával, választásaival, valóságaival, akkor is a saját utunkon maradni, ha a spiritualitásnak nevezett jelenségben épp más gumicsonton rágódnak.
Sokan hiszik azt, hogy a Kapcsolat arról szól, hogy fel kell adni az egyéniségünket, a szuverenitásunkat, a lelki - szellemi - fizikai szabadságunkat, hogy megszűnik az Én ill. a Te és mindent átvesz a Mi kategóriája. Ahol ez van, az szimbiotikus függőség, és egy idő után elpusztít, megbetegít, rabságban tart.
Nem csak párkapcsolatban építhetünk börtönt, hanem bármely egyéb kapcsolatban is, családi, baráti, spirituális stb. kapcsolatokban is nagyon gyakori jelenség, hogy a felek nem tudják megőrizni a szellemi - lelki - fizikai függetlenségüket, azt hiszik, hogy a kapcsolat azt jelenti, hogy meg kell felelni a másiknak.
Ahol és amiben korlátozva érzed magad, előbb - utóbb fel fogsz lázadni, ki fogsz törni (persze lehet hogy csak akkor, ha már megbetegedtél), ezért szerintem sokkal egészségesebb, ha a elejétől fogva úgy építjük a kapcsolatainkat, hogy közben megtartjuk az egyéniségünket, függetlenségünket, szabadságunkat szellemi - lelki fizikai síkon egyaránt, akkor is, ha ez a másiknak nem mindig tetszik, illetve ha ez a látszólag nehezebb út.
SzB