Érzelmi érettség, vagy annak hiánya

Érzelmi érettség, vagy annak hiánya

A naptári év végéhez közeledve engedjetek meg egy személyes történetet. A tegnapi csodálatosan tiszta időben és napsütésben meghódítottuk sokadszorra is a Csobáncot, a hegy tetejéről az egész Balaton - felvidék látszik, valóban csodálatos látvány tárul elénk, ami emelően hat a testre - szellemre - lélekre egyaránt és megunhatatlan. :)

A hegyre felérve olyan kedves emberek szólítottak meg, akik olvassák az írásaim, nagy köszönet és hála érte és váltottunk néhány mondatot, elsősorban az idei Karácsony és a mostani időszak energiáiról. Abban mindannyian egyetértettünk, hogy nagyon ideje lenne felnőni és felnőttként viselkedni, legalábbis törekedni rá, nagyon köszönöm ezt a beszélgetést. :)

Belegondoltunk már, hogy kapcsolatainkat mennyire megnehezíti pl. az, hogy nem tudunk az érzelmeinken uralkodni, hogy sérült gyermekként viselkedünk, hogy megsértődünk és szó szerint hisztizünk, toporzékolunk, követelőzünk, számon kérünk, ha valami nem úgy történik, ahogy mi szeretnénk, vagy ha valaki nem olyan, mint amilyennek szerintünk lennie kellene?! Amikor félremegy a kommunikáció, amikor félreértés van, amikor benyomódik rajtunk valami, amikor azt hisszük, hogy csak nekünk lehet igazunk, amikor csenddel verünk valakit, mert megsértődtünk, amikor azt hisszük, hogy a másikban van a hiba, mert nem olyan, amilyen szerintünk lennie kellene stb., ideje lenne megállni és mielőtt reagálunk elszámolni minimum 10-ig, elkezdeni lélegezni, meditálni, koncentrálni stb., kinek épp mi segít, ugyanis nem biztos, hogy a másikkal van a probléma. :)

Megsértődni és gyermekként reagálni a legkönnyebb, hisz a családrendszerünkben, a társadalmi rendszerekben stb. ezt tanultuk meg, ezzel értük el a látszólagos céljainkat, így tudtuk kizsarolni, kihisztizni, kimanipulálni azt, amire azt hittük, hogy szükségünk van, ezt tanultuk meg szeretetnyelvként, ami ideig - óráig működött is.

A felnőttség nagyon nem ez és valljuk be, kortól, nemtől, végzettségtől, spiriségtől stb. függetlenül van hova fejlődnünk. Odáig kellene eljutni, hogy minden belőlünk indul és hozzánk is tér vissza, tehát a reakcióink is belőlünk indulnak, bennünk aktiválódik be valami, ami nincs meggyógyulva, amivel nekünk van dolgunk, ami bennünk vált ki általában szélsőséges reakciót. Szerintem nagyon ideje lenne felnőttként reagálni a sérült - sértett kisóvodás helyett, hogy szintet léphessünk és ezzel együtt a kapcsolati dinamikáink is változzanak.

SzB

https://www.szantobrigitta.hu/

szantobrigittaholisztika@gmail.com

Az asztrozófiai elemzés nem minősül egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlatnak, vagy terápiás tanácsadásnak, illetve nem minősül gyógyító vagy természetgyógyászati tevékenységnek.

Adatkezelési szabályzat

<->