_optimized.jpg)
Ismét bepontosult a Vénusz - Szaturnusz - felszálló holdcsomópont együttállás a Halak jegyének legvégén, ami egy nagyon hosszú folyamat utolsó és egyben talán legfontosabb tanítása.
Érdemes végiggondolni, az elmúlt hónapokban - de akár években, évtizedekben - milyen kapcsolati tanításokat hívtunk életre vannak-e visszatérő helyzetek, tanítások, mi az amit ősidők óta ismételtünk, ami megnyomorítja a Nőiségünket, a Termékenységünket, a Kapcsolatainkat.
Ideje pontot tenni az egyoldalú, kihasználós, érdek stb. kapcsolatokra, melyeknek itt és most lejárt az idejük. Ideje felismerni, hogy azért szenvedünk egy kapcsolatban, mert úgy választunk, hogy újra és újra megélhessük a már ismert és biztonságot adó szerepeinket, újra lehetünk szolgák, mártírok, újra és újra megengedjük, hogy kihasználjanak bennünket és utána a másikat hibáztathatjuk.
Ideje alkalmazni is már a tanultakat és határt húzni, határt tartani, és nagyon válogatósnak lenni, különbséget tenni a kavicsok és a drágakövek között.
Ma (és még holnap hajnalban is egzakt) a Hold is bekapcsolódik ebbe a jelentős együttállásba, ezért érdemes a családi mintáinkat, örökségünket is górcső alá venni és felismerni, ha ezek az önsorsrontó kapcsolati működések az anyától-apától-egyéb ősünktől maradtak ránk és bátran BEFEJEZNI, LEZÁRNI azt.
A Mars - Plútó szembenállás hatalmas erőt ad, hogy beleálljunk helyzetekbe, folyamatokba, hogy ne várjunk tovább, hanem cselekedjünk, tegyünk magunkért, SZABADÍTSUK FEL MAGUNKAT a körforgásból, ha szükséges, lépjünk tovább.
Minden, ami halott, mostanság válik le rólunk, ennek elfogadása nem mindig könnyű, de írhatom azt is, hogy most ez teljesen sorsszerű. Minden, ami lezárul, utat nyit egy új kezdetnek.
Egyénileg és társadalmilag is VÁLASZÚT előtt állunk, a tét pedig nem kicsi. Visszatérünk a természetességhez, a tisztasághoz, a szabadsághoz, a nagyEmberséghez, vagy tovább ismételjük mindazt, ami benn tart az örök körforgásban és szenvedést okoz?! Ehhez persze fel kellene nőni egyénileg és társadalmilag is, és felelősséget vállalni magunkért, beérni a felnőtt létezésre.
SzB
Kép forrása: Dávid Júlia festőművész alkotása