Az elejéről kezdem. 
Nem minden kapcsolatot lehet egy élet alatt rendezni, ugyanis ehhez mindkét szereplőre szükség van. Az egyik szándéka és önmunkája nem elegendő, persze több mint a semmi, ha a másik nem tart ott, hogy felismerje a saját felelősségét.
Nem minden kapcsolatot lehet egy élet alatt rendezni, ugyanis ehhez mindkét szereplőre szükség van. Az egyik szándéka és önmunkája nem elegendő, persze több mint a semmi, ha a másik nem tart ott, hogy felismerje a saját felelősségét.Vannak olyan kapcsolatok, melyek életek óta terhelődnek és az is lehet, sőt szinte biztos, hogy ezt egyik - másik családtagoddal éled meg, majd később azokkal a fontos szereplőiddel, akik a családtagoddal korábban megélt, általában nehéz tapasztalásokra emlékeztetnek, azaz ugyanazt tanítják, ugyanazt a sebet tépik fel, hogy aztán lassan, lépésről lépésre, türelemmel, alázattal, mélységes önmunkával elindulj a gyógyulás útján.
Nem biztos, hogy minden történetre tisztán emlékszünk, azonban érzések, illatok, testi tünetek stb. formájában az idegrendszerünk mindenre reagál, amit a múltban már megéltünk. Ezek segítik felismerni, a kapcsolat jó vagy nem jó nekünk, fontos lenne komolyan venni.
Az utóbbi években többször voltam már úgy, hogy újabb szereplőkkel nem tudtam és nem is akartam mélyebben kapcsolódni, mert érzések, illatok, gesztusok, testi tünetek stb. formájában arra emlékeztettek, amit nem akartam újra és újra megélni, épp elég volt a gyermekkoromban átélni.
A tanítás akkor ér véget, amikor már az elején felismered azt a mintát, amit nem szeretnél ismételni és nem kapcsolódsz vele, nem engeded be.
Hiszed vagy sem, ez a működés gyógyítja azt a kapcsolatodat is, ami a traumádat okozta anélkül, hogy újra beengednéd.
SzB
Kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/27443878976078944/