Amikor olyan mélyen megdolgoztuk már a hozott mintáinkat és tarumánkat, hogy a környezeti elvárások sem tudnak visszataszítani abba a szerepbe, amit mások elvárása kényszerített ránk, jó úton haladunk az érzelmi stabilitás eléréséhez.
Az érzelmi stabilitás stabil kapcsolódásokat teremt, ilyenkor már nem trauma - válaszokat adunk és nem sértett kisóvodásként reagálunk. Ehhez abba kell hagyni a másoknak való megfelelést.
Sokáig azért csúszunk vissza a családban, illetve egyéb környezetben a ránk aggatott hamis szerepekbe, mert a hozott minta, a megfelelési kényszer, a bűntudat és a szeretetért való sóvárgás felülírja az önszeretetet.
A változás akkor történik meg, amikor tartósan, akár véglegesen ki tudunk lépni abból a szerepből, amit mások elvárása akasztott ránk és már nem érzünk szorongást, bűntudatot azért, mert nem felelünk meg az elvárásnak.
Ez persze törvényszerűen azzal is jár, hogy teljesen lecserélődik, megváltozik a kapcsolati mátrixunk, hisz ebben az önazonosságban már csak az érett, felnőtt, értékes, valódi, érzelmileg stabil kapcsolatok tudnak fennmaradni. 
SzB
Kép forrása: https://hu.pinterest.com/pin/19632948389786287/

